Hollandia szépségei

Trip Start May 17, 2006
1
2
Trip End Jun 04, 2006


Loading Map
Map your own trip!
Map Options
Show trip route
Hide lines
shadow

Flag of Netherlands  ,
Tuesday, June 20, 2006

Sziasztok!

Végre több év után vettem a fáradtságot,s csináltam magamnak egy blogot, ami föleg az utazásaimról fog szólni.

Mielött neki állok írni Hollandia szépségeiröl, úgy érzem, meg kell emlékeznem egy nagyon kedves, mindenkor mosolygós barátnömröl, Fülöp Hajniról, aki tavaly augusztusban hunyt el. Az elsö, amiért ez idetartozik, mert erröl a honlapról is öáltala értesültem, akinek a blogja megtalálható még ezen a honlapon. (ha rákerestek az "our travelers"-ön belül, ahajni név alatt megtaláljátok a ghánai beszámolóit). A másik sajnálatos kötődés, hogy Hajni Hollandiában halt meg, a ghánai útja után, pár héttel a hazaérkezése elött. Akarva-akaratlanul is többször eszembe jutott Hajni a holland utam során.

De most már következzen az utazásom várva-várt része, az élménybeszámoló.

Hogy indult ez az utazás? Hát volt egy kis pénz a számlámon, ami arra volt félretéve, ha megyek ki külföldre olgozni, akkor lesz manim a repjegyre. De mivel az a külföldi út nem jött össze, így gondoltam azért sem maradok otthon, muszáj mennem külföldre. Külkeres, AIESECes barátaim 1 évig kint tanulnak Bredában, s öket mindenképp meg akartam látogatni. S mivel már az évük vége felé jártak, muszáj volt kimennem. De ha már kimegyek, gondoltam, meglátogatom a belga ismeröseinket is. na így született meg a BENELUX körút ötlete! Másfél hétig Hollandiában voltam, Bredában volt a szállásom, s innen mentem minden nap az akkori célállomásomra. Még itthon vettem Interrail vonatjegyet, ami a Benelux államokra és Fro.-ra érvényes, 16 napig lehet vele utazni az országok vasúttársaaságainak a vonatain, 2. osztályon. Hollandia után pedig 1 hetet Belgiumban töltöttem, ahonnan 1 napra Luxembourgba is átugrottam.

Vegyük a célállomásaimat idörenben:

Május 17.:
Este kb 45 perces késéssel megérkeztem Schiphol repterére, ahonnan vonattal mentem tovább hágai átszállással Bredába. Kb. éjfélre meg is érkeztem. Mitsuki, Bence, Luci ki is jöttek elém, bár aieseces létükre ök is késéssel. :-))
Már az elsö vonatozásom alkalmával sikerült egy holland srác telefonszámát megkapnom, de mielött mindenki mást hinne, munkavállalással kapcsolatban. na persze, én nem fogok Hollandiában dolgozni, legalábbis nem mostanában, s nem is az öáltala felajánlott saleses munkában. De ami vicces, ez a srác 2 évig dolgozott Magyarországon. Az elsö holland, aki az utamba kerül, már tudott valamit kommunikálni velem magyarul (de csak pár mondatot). persze, káromkodni se felejtett el.
Mitsuék egyböl elvittek bulizni. Kit érdekelt, hogy nem volt olyan ruha rajtam, vagy éppen amúgy is szkadtan néztem ki, a lényeg, hogy a barátaimmal voltam, akiket már több, mint fél éve nem láttam.

Május 18.:
Ugye, ez éjféltöl számít!? :-)) Nos, buliztunk, ittunk, táncoltunk. S hajnali 4-kor sétáltunk haza. Ebbe eddig nincs is semmi érdekes. de Hollandia nem akarta elrejteni az igazi arcát sokáig elölem: szakadó esöben mentünk haza! Börig áztam! S ez az egy farmerom volt csak velem. Még szerencse, hogy volt egy fekete gatyám is, amivel váltogathattam a farmerom. Ugyanis vittem halászgatyát is, meg vászonnadrágot, nyári holmit, de az a 3 hét alatt egyszer sem került elö a táskámból. Az idöjárás a 3 hét alatt szinte idegörlö volt: összesen 4 nappal ajándékozott meg az Úr, amikor sütütt a nap, s esetleg már a 20 fokot is elérte a higany szála. Sokszor fáztam a városnézések alatt.
Nos, az elsö napos idö az ezen a napon volt, hála Istennek! Ugyanis Keukenhofba mentem, a virágkiállításra. Aki jól ismer, tudja, hogy természetrajongó vagyok, így ez kihagyhatatlan volt számomra. S ezért is mentem ki korábban a tervezettnél, hogy még a virágkiállítást meg tudjam nézni a zárás elött. Ez egy hatalmas park Leidentöl nem messze, tele tulipánokkal, illetve megannyi más szép virággal. Volt egy nagy üvegépület is, amiben millió szál liliom volt, hatalmas virágcsokrokba rendezve. Mikor elöször beléptem ide, majdnem hanyatt vágódtam a tömény liliom illattól. Hogy mennyire tetszett? Elég, ha csak annyit mondok, hogy kb 120 képet csináltam. Idöben visszatértem Bredába, ugyanis a srácok hivatalosak voltak a lengyel csajokhoz vacsorára, s engem is elvittek. Valami brokkolis-sajtos husit ettünk tésztával, finom volt. Ha jól emlékszem, akkor még vacsi elött a fiúk elvittek egy coffee-shopba is, csak hogy érzékeljem a kuturális különbségeket! ;-) Na, de én kimaradtam a jóból, önhatalmúlag, gondoltam majd sütizek valmikor késöbb. Még jó hogy nem tettem, az kicsit erös lett volna így elsöre. Szóval fura hogy végülis kipróbáltam már ezt a "szívós" dolgot, de mégsem Hollandiában. Nekem nem volt valami nagy hatása, s nem is sokáig tartott. Tehát nem élek vele, a Tequilát viszont még mindig szeretem. :-))

Május 19. és 21.:
Amszterdamba mentem. 2 óra volt az út vonattal, így idöben mentem, s késön jöttem. Nekem nagyon tetszett Amszterdam, meg úgy egész Hollandia. Amsterdamban inkább múzeumokba mentem, meg minden fontosat megnéztem. Vettem egy museum card-ot, ami 26 év alatt 17 euroba kerül,s 1 évig érvényes Hollandia kb 400 múzeumába. ha már két nagy múzeumban elmentem, már behozta az árát. Jártam a Rijksmuseumban, Van Gogh múzeumban, ahol megnéztem a Rembrandt-Cavaraggio kiállítást is, abban a katolikus templomos házban (nem jut eszembe a neve), Old Kirkben, ahol megnéztem a World Press Photo kiállítást, Niewe Kirk, Dam tér, Rembrandt-ház, Anna Frank ház, Történeti múzeum, Begina-udvar, virágpiac, s sokfele sétálgattam még.
Amsterdam egyébként kimondottan turistaváros. csak külföldieket, vagy kiránduló hollandokat láttam az utcákon. Persze én is csak a belvárosban voltam többnyire.

Május 20.:
Pihiztem, és pihiztem, délután átjött Luci hozzám (mert ekkor még Mitsunál voltam elszállásolva). Szóval semmi érdekes. Néha kellett pihenni is, mert 3 hétig minden nap menni, az megterhelő. Néha nem is tudom, hogy bírtam ki, pláne ilyen rossz időjárásban.
21.-én vasárnap pedig átköltöztem Lucihoz és Bencéhez.

Május 22-23.:
Elmentem Hágába, s egy volt külkeres, AIESECes lánynál (Viki) aludtam, aki egy barátnőjével (Csillával) jött vissza Hollandiába éppen az érkezésem előtti nap. Korán reggel megérkeztem Hágába, ledobtam náluk a cuccom, Viki dolgozott estig, Csillával pedig elmentünk várost nézni. Elmentünk a Binnenhofig, meg minden fele, aztán délután megnéztük a Madurodamot. Ez Hollandia nevezetességeinek kicsinyített változatai egy nagy parkban. Végre sütött a nap! De az azért vicces volt, ahogy megnéztük. Pár óra kell azért, hogy végig menj a parkban. Nekünk kb 5 részletben sikerült megnéznünk. Ugyanis ha már annyira sütött a nap minket, hogy már a dzsekimet(!) letudtam venni, akkor tuti, hogy nemsokára rá olyan pár perces zuhé volt, hogy a park közepéből csak úgy sprinteltünk a bejárati épület felé. S ezt eljátszotta velünk vagy 3-4-szer!
Másnap egyedül mentem a belvárosba megint, s a múzeumkártyámmal elmentem a Gevangensport-ba, egy egykori börtönbe, majd a Mauritshuis-ba, ez egy képtár. de mielőtt ide betértem volna, láttam hogy egy csomó narncssárga polós emberke, narancssárga sípokkal szinte tömegszerűen vonulnak a képtár melleti utcán, s a közeli térre igyekeznek, ahol színpad is van. Hát én is odamenetem, hogy megnézzem, mi ez. Nos, egy sztrájk kellős közepébe kerültem. Olvastam mindenféle feliratot, amit lehetett, hogy kiderítsem, mi miatt sztrájkolnak, de nem jutottam semmire. (Igaz, nem tudok hollandul, de mivel eléggé hasonlít a németre, így nagyjából ki tudom következtetni.) A polókat és sípokat csak úgy osztogatták, hát én is kaptam egy ilyen nemzeti színű polót! Rá van írva a dátum, meg hogy sztrájk, de hogy mire fel, még mindig nem tudtam. Hát fogtam magam, s egy fiatal csajt megkérdeztem. Valami északi szigeteken élők protestáltak, mert a kormány ígért valami vasúti összeköttetést Hágával, ami végül is nem valósult meg. De teljesen békés sztrájk volt, tehát kulturált.
Délutánra már bejelentkeztem egy idegenvezetésre a békepalotába (az ENSZ bírósága, vagy mások kedvéért a hágai bíróság). Nem tudom, de nekem nagyon tetszett, s nagy élmény volt, hogy ott járhattam. Csilla is gyorsan bejelentkezett még előző nap, így együtt mentünk. Kifogtunk egy olyan idegenvezetőt, akinek ez volt az első napja. Ez nagyon meglátszott rajta, de majd belejön. Tudni kell, hogy a békepalotát a nemzetek különböző adományaiból alakították ki. Magyarország pl. 2 nagy köcsög kinézetű díszt, amit oroszlánok fognak közre adományozott. A különlegessége, ami Csillát is meglepte (mert még életében nem hallott erről), hogy a híres majolika porcelánból készült.
Délután lementünk Scheveningre, a hágai tengerpartra. Szerencsénkre nagyon jó idő volt, bár nagyon fújt a szél. Mielőtt bárki azt hinné a jó időre, hogy esetleg fürdésre is alkalmas lett volna, ki kell ábrándítsam. Ez azt jelenti, hogy sütött a nap, 20 fok volt, tehát kabátban nem kellett fagyoskodnunk. Hiába, az embereknek észre kell venniük a leapróbb örömöket is az életben. :-))
Este pedig visszavonatoztam Bredába.

Május 24.:
Elutaztam Leidenbe, mert az első napon, Keukenhof után már nem maradt idő, hogy Leident is megnézzem. Voltam pár múzeumban, s a Valken malommúzeumben is. Bár nagyon rossz idő volt, szakadt az eső, valamikor meg elált, nekem nagyon tetszett a város. Mint város, talán ez tetszett a legjobban, olyan tipikus holland, meg hangulatos.
Itt volt egy "vár" is. Az útikönyvben megadták, melyik utcán kell FELMENNI a várba. Második olvasásra leesett, hogy felmenni!? Hollandiában, ami tengerszint alatt fekszik?! Hát, megörültem, hogy itt már van valmi kisebb hegy, vagy nagyobb domb is. Kár volt beleélnem magam. Tudjátok, mi Hollandiában a vár? Szerintem egy mesterséges dombra felépített kör alakú kőfal. Kb 20 lépcsőt kellett csak megmásznom. Kb olyan magasan volt, mintha egy lépcsőház második emeletére kellett volna felmennem. Na de éljenek a kulturális különbségek!

Május 25.:
Ez a nap Krisztus mennbemenetelének napja volt, ami Hollandiában és Belgiumban is ünnep. Ráadásul a diákok hosszú hétvégét kaptak, így Luci velem tartott Middelburgba. Ez Hollandia legnyugatibb szigetén található. Igazából az első motiváció az volt, hogy elmenjek ide, hogy csütörtökön piaci nap van, amikor az emberek felöltöznek népi viseletbe. Hát elmentünk csütörtöki nap, ráadásul ünnepnap, de senki nem volt népviseletben. A második motivációm a Roosevelt-központ volt, amit viszont nem találtunk meg. Harmadik motiváció, hogy ez szigeten van, igaz bár, hogy a belsejében. Szóval az első két motivációm megvalósítása megbukott, de azért szép hely volt. Szép a városházája, láttunk cicát, meg is simogattuk, kacsát is láttunk, illetve részünk volt megnézni egy hídfelvonást. Kis város volt, így pár óra alatt megnéztük, s hamar hazaértünk.

Május 26.:
Maastrichtbe mentem, Luci már nem jött velem. Pocsék idő volt. Elég rendesen esett az eső, átáztam rendesen. De az egyik magyar csaj lovaglós esőkabátja (ez abban nyilvánul meg, hogy nagy és széles volt az esőkabát) velem volt. S tényleg nagyon jó a "ráhatós pszichológiám". Ilyen időbe elmegy az embernek a kedve, pláne ha már túl van 1 hét álandó túrázáson. De én erőt vettem magamon, hogy ez mégis csak Maastricht, s most vagyok itt, tehát élvezni kell. S akár hiszitek, akár nem, tök élveztem, főleg hogy az eső ellenére is így érzem. rültem annak is, mikor 1,60 euroért megmásztam 362 lépcsőt, hogy felmenjek a templom tornyába, ahol aztán végleg bőrig ázhatok, na meg a szél is fújt rendesen. Nem is volt rajtam kívül más a toronyban. De én mosolyogtam, nem tudom, hogy kínomban, vagy tényleg örömömben, de ez most teljesen mindegy volt, a lényeg, hogy boldogsághormonok termelődtek bennem. Na meg egy helyes srácot is láttam, aki szintén észre vett. Hát igen, ha szakadó eső kell, hogy mindent szépnek és jónak lássak, hogy happy legyek, ám legyen! (De azért mindennek van határa! Nálam ez Antwerpenben jelentkezett.)
Este átmentünk Luci barátnőihez mozizni, pár filmet megnéztünk. Amennyire moziba nem szoktam járni, így rám is fért egy kis filmkultúra.

Május 27.-28.:
Szombaton már csak pihiztem, megint fel kellett töltődnöm, főleg ennyi eső után.
Vasárnap pedig Bence elvitt engem Belgiumba, Leuvenbe, Luci is jött, ahol az egykori traineek nagy találkozója volt, de erről bővebben majd a belgiumi fejezetben.

Hollandiáról általában:

Nos, ha Mo.-n is olyan lenne a vasúti hálózat és közlekedés, mint Hollandiában, biztos állandóan vonattal járnék. Halál pontosan járnak a vonatok, mint ahogy az a honlapjukon van, a másfél hét alatt talán egyszer késett a vonatom.

Hollandokat nem nagyon ismertem meg, valahogy nem hozta magával a sors. Bár a többiek sok jót nem mondtak róluk. Állítólag beképzeltek, nagyképűek, főleg a saját nemzetükre. Lucival beszélgettem erről, s az én véleményem az, hogy nem csodálom, lehet hogy én is ezt tenném a helyükben. Ugyanis nagyon sok a bevándorló. Persze ők is beszélnek hollandul, de mégsem igazi hollandok. Mikor egyik reggel felszálltam a buszra, rajtam kívül még 6 ember volt a buszon, akikből 5 muszlim volt. Muszlimból nagyon sok volt. Ezen azért érdekes elgondolkodni, hogy mi a békéről és a nemzetek egymás mellett éléséről papolunk, de mit hozna ki belőlünk, ha pl a főiskolánk diákjainak fele muszlim vagy bevándorló lenne, belőlünk ez milyen reakciót váltana ki? Biztos nem pozitívat. Persze nem is utolátot, de biztos kevesbé lennénk toleránsabbak feléjük.

A táj és természet nagyon szép volt, utazás közben, a sínek mellett nagyon sok kiskert található, na meg persze nagyon sok legelő nagyon szép tehenekkel. Lehet hogy lapos az ország, de a víz és a holland kultúra (főleg az építészet) nagyon széppé teszi az országot.

Kajáról is egy kicsit: többnyire szendvicseket ettem, de kipróbáltam a Frikandelt (s én próbáltattam ki Lucival is, életében először, pedig ő már 1 éve kint van), ez ilyen fasirozotthoz hasonlító rudacska. Ugye a holland és flamand kultúra szinte ugyanaz, így általában ez Belgiumra is vonatkozik. Nagyon sok ilyen kisütöde van, ahol csak olajban kisütött, egészségtelen kajákat lehet enni. Hát Hollandia nem is a karcsú emberek országa. A sült krumpli a legfontosabb, mindenféle szósszal eszik, én még a hollandok által sem nagyon kedvet mogyorószósszal ettem. Én csak a szósz illatán éreztem hogy van benne mogyoró, az ízén már nem annyira, de nekem ízlett. Ezek a kisütödék náluk olyanok, mint Amerikában a Mc Donaldsok.
A főétel Hollandiában és Belgiumban is a krumpli! S amin meglepődtem, hogy ők is ilyen főzelékféléket csinálnak belőle. Alapanyag a krumpli, s valami másik zöldséggel összefőzik. Én valami kelkáposztás, meg spenótos krumplit ettem, aminek a tetején volt egy jó zsíros kolbász. De legalább főtt kaja volt.
Sajtokat is kipróbáltam, ettem Old Amsterdamot (ez annyira nem jött be), finom és nem finom kecske sajtot, meg hoztam haza 5 különböző féle sajtot is souvenirként.

Leginkább Hollandiára készültem fel infokkal az utazásom elött, már akkor nagyon tetszett Hollandia, s ebben nem is kellett csalódnom. Tényleg csak mindenkinek ajánlani tudom, hogy látogasson el Hollandiába. Engem az egész hangulata megfogott.

S ne felejtsétek, úti beszámolómnak nincs vége, lesz még egy Belgium része is, s remélem kicsit rövidebb is.
Slideshow Report as Spam

Use this image in your site

Copy and paste this html: