Sulikezdés

Trip Start Feb 21, 2008
1
2
6
Trip End Jun 20, 2008


Loading Map
Map your own trip!
Map Options
Show trip route
Hide lines
shadow

Flag of Italy  ,
Saturday, March 8, 2008

Helló mindenkinek!
 
Nos, örülök, hogy ennyien aggódtok értem, na meg kitartotok mellettem. Asszem jó ötlet volt visszajelzést kérni mindenkitől! Meg végre pár emberről is tudok, kivel mi van, mert voltak, akik már éves késésben voltak ezzel, ugyebár. Persze volt aki a magáról írandó pár sort elfelejtette, de előbb-utóbb azért csak kihúztam belőlük azt a min 5-10 sort. :-)
 
Nos, még a sulikezdés előtti szombaton Norbi elvitt a Közgáz kar épületéhez. Azt hitem nem hiszek a szememnek. Gondoltam, mivel kint van a városból, az csak azért lehet, mert valami új épület. Hát nagyot tévedtem. Egy utolsó szocreál épület, ami belülről is bűzlik. (S ez komoly.) Nekem olyannak tűnik az épület, mint amit egykor kutatóbázisnak használhattak vagy mi. A betört ablakú portáról nem is beszélek. Az épületben a folyosókon egy pad sincs, amire leülj. Ráadásul az épület egyik felébe valami más hivatal van. A termek kicsik, feltűnően, a legnagyobb előadóba is olyan 60-70-en férnek max. be. A fűtést nem érezni, majd megfagyok 2 óra után. Hivatalosan fogalmam sincs, itt az órák hány órásak igazából, valaki csak 1-1,5 órát tart, valaki szinte megtartja a 2 órát.
Nos, hétfőn el is kezdődtek az órák. Mint kiderült, itt csak lesz majd még egy kisebb szemeszter, azaz lesznek órák, amelyek csak áprilisban kezdődnek el. Most 2 órám van a Karon, az angol óra mellett.
Üzleti stratégia és politika: 2 pasas tartja. Érthetően beszél a pasas, bár kicsit hadar. De viszonylag megértem, s el sem hiszitek ez mekkora megkönnyebbülés. Persze vannak homályos foltok néha, de mégsem az van, hogy nem fogok fel semmit. Amúgy nem hiába veszek fel ilyen alap tárgyakat, hiszen nem új dolgokat akarok annyira tanulni, hanem a már tanultakat olaszul venni (saját helyzetemet is könnyítve). Itt nagyon részletesen veszik az alap dolgokat, ami miatt sokszor már azt hiszem, hogy nem világos, amit a tanár mond, aztán kiderül, hogy végig a BCG mátrixot próbálta bevezetni. Nem tudom, én arra emlékszem, nekem anno csak elém rakták a mátrixot, hogy ez így van és tanuld meg. Nem vezették be előtte 9 dián keresztül. :-)) (A vizsgától félek azért, mert szóbeli lesz, ráadásul valami 3 könyv van!)
Marketing: szinte be sem kell járni, mert többféle évfolyamról járnak be, s valakinek csak az alaptantárgy kell (5 kredit, áprilisig, mint én), míg a többiek május végéig járnak erre a tárgyra, s órán inkább csoportokban fognak dolgozni, mivel egy esettanulmány versenyben fognak részt venni, meg egy márkáról írnak majd beadandót. Szerintem egész jó, hogy ilyen gyakorlatiasra veszik a dolgot, bár én ezekben nem veszek részt, én csak a könyvből vizsgázom jó pár emberrel együtt. (Ami 400 oldal!) Nő tartja, nagyon lassan beszél, s érdes hangon, néha a k betűt már majdnem úgy ejti, mint a hollandok. :-) Értem, miről beszél, bár ő a "cs" betű helyett "ss"-t mond. Hiába, ahány olasz hely, annyi nyelv.
Ezekből a tárgyakból április közepén vizsgázom majd.
Angol óra: továbbra sem haladunk nagyon. Legutóbb a kcw-ket (=key contant words) kellett az angol szövegben megtalálni. De ehhez begyakoroltuk, hogy pl egy mondatban mik a kcw-k. Hát asszem már tudom, miért nem beszélnek angolul az olaszok. Olyan hülye szavakat kell aláhúzni, hogy az kész, az egész mondat lényegét értelmetlenné teszi. Mivel nem csak aláhúzni kell, hanem volt, hogy külön ki kellet írni. S ilyen példákat fog vizsgára berakni. Sok nyelvet tanultam már, de ez az a módszer, aminek semmi értelmét nem látom. Itt látszik, hogy a nő inkább bölcsész/nyelvész, s nem közgazdász. Közgazdasági angolnál már nem arra kéne rámenni, hogy hogyan értsünk meg egy szöveget, szerintem (ráadásul azt is a legidiótább módszerrel). Viszont amikor már azt kérte, hogy az angol szöveget tömörítsük le olaszra (hogy lássa, megértettük-e a lényegét), na akkor már kisebb bajban voltam. :-)
Olasz óra: sok új szót tanulok. Szeretem s jó, még néha keveslem is a heti 3 alkalmat, szívesen járnék minden nap.
Amúgy napról napra javul az olaszom, s ami a legfontosabb, merem használni, nagyobb önbizalommal állok ki, még akkor is, ha tudom, hogy nem helyesen beszélek. Ma például olasz SIM kártyát vettem magamnak egyedül. S szinte mindent megértettem. Bár hosszabb párbeszédeket még mindig nem folytatok. Szinte minden nap az olasz nyelvvel foglalkoznék, ha nem lenne a nyakamon egy szakdolgozat megírása, amivel nagyon rosszul állok. De ezt inkább hagyjuk, szerintem ezzel nem csak én vagyok így.
 
A városban nem nagyon mászkálok már, a lényeget a belvárosban már láttam, bár pl. a múzeumba még nem mentem el.
 
Viszont van egy tény, aminek örülök. Jönnek szüleim meglátogatni május közepén, 1 hétre. Pont úgy foglaltuk a repjegyet, hogy a szardíniai ünnepségen is részt vegyenek. Bár nehezen szülték meg ezt a döntést. Elém álltak, hogy döntsek: Svájcba menjenek egy szervezett útra (ami tényleg jó program volt), vagy engem látogassanak meg. Én döntsem el, hogy ők mit csináljanak!? Ráadásul két különböző típusú útról van szó. Én persze nem döntöttem, elmondtam mindegyiknek az előnyét, hátrányát, aztán ők meg így döntöttek. Végre, egyszer ők jönnek utánam, s nem én utánuk! :-))
 
Megérkezett szerencsésen a másik magyar lány, Szilvi, barátjával együtt. Már találkoztunk is. Végre, valami színfolt a társasági életemben! Múlt héten szenvedtem, de nagyon! Se ember, semmi buli. Gondoltam, nehogy én legyek már a befelé fordulásomokozója, én felkerekedek, s elmegyek abba a hirdetett Erasmusos buliba. A poszterre csak azt nem írták oda, hol van a megnevezett hely, meg mikor kezdődik a buli. A szervezők neve, telószáma volt még a poszteren. Én írtam a csajnak sms-t írja meg, hova, mikor kell menni. Visszaírta, melyik utca, de hogy mikor azt nem. Én neten rákerestem még a helységre. Kiderült, nem is abban az utcában van, amit a csaj megadott (bár tény, közel volt hozzá). Én este 10-kor egyedül felkerekedtem, hogy talán ilyenkor már lesz valami. A 2 utcát kétszer is végigjártam de Triciclo nevű helyet sehol nem találtam. Negyed órás keresés után megkérdeztem egy csajt, aki megmondta hol van. Még jó hogy nem vettem észre a helyet. Be volt zárva, redőny lehúzva. Próbáltam hívni a csajt, 2x kicsörgött, nem vette fel, a srác szervező meg ki volt kapcsolva. 3x-ra a csaj is ki volt kapcsolva. Szóval erről ennyit. Jövő héten megint lesz valami Erasmusos party, arra már muszáj valahogy eljutni. Bár ugyanaz a csaj a szervező.
Nos, ez a party, ami nem volt annyira mélypontra tett, hogy az üveg boromat, amit vettem, másnap reggel (!!!) megbontattam, s elkezdtem egyedül inni. EGYEDÜL! Szórakoztattam magam.
Sőt, vasárnap este elmentem templomba is!!! Otthon soha nem járok, attól függetlenül, hogy hiszek Istenben. Legalább emberekkel voltam körülvéve, meg "események" tanúja lehettem. Például az egyik papnak mise alatt megszólalt a telefonja. Erre ő felálll, előveszi a reverendából a mobilját, s kisétált vele. Azon erőlködtem, ne nevessem el magam hangosan! :-)) Ha ez Koreában történt volna meg, meg se lepődtem volna, hisz ott az ember oda van kötve a mobiljához. Na de egy mélyen hívő Olaszországban!? Aztán a végén két hajléktalan pusmogásának is tanúja lehettem. Utána a mellettem ülő nővel jobban figyeltünk a táskánkra. :-)  Mindezektől függetlenül jó érzés volt templomban lenni. Ugyan nem értettem a misét, de valahogy a lelkem megnyugodott, s ez kellett, mert már mélyponton voltam kicsit. A sok egyedüllétet azért sem szeretem, mert akkor sokat gondolkozok saját magamról, ami nem tesz jót. Elvileg nem is ezért jöttem ide Olaszországba. De legalább az órák lekötnek. Na meg most már néha a magyarokkal is talizom. Hiába, ahogy Aronson is megírta, az ember társas lény.
Amúgy egy francia Erasmusos csajjal is megismerkedtem, aki már szeptember óta itt van, de elég érdekes. Nagyon félénk, visszahúzodó, általában csak a suliról beszélünk.
Őszintén szólva, nem tudom már hányszor eszembe jutottak a koreai esték, sörözések, az ottani haverok. Komolyan mondom, visszasírom. Én sem gondoltam volna, hogy Koreában nagyobb társasági életet fogok folytatni, mint itt. De még mindig naiv vagyok: hátha még lesz ez jobb is!!! Muszáj, hogy így legyen, különben beleőrülök. Csak ne magamat hitegessem ezzel a naivitással, mert akkor annak sem lesz jó vége. Na de nem kell sajnálni, elég, ha én teszem azt magammal. Meg azért az is tény, hogy a múltkori borozásom óta csak javult a kedélyállapotom, ma meg már felhőtlenül vidám is voltam. :-)) Talán nőnapra ez volt az ajándék az élettől...
 
Majd jelentkezem!
 
 
 
 
Slideshow Report as Spam

Comments

lafi
lafi on

Fel a fejjel!
Facebookon keress rá Sassarira hátha találsz valamit, kitartás!!! Puszi Én épp német srácokkal konzultálok, hogy gyakoroljanak velem németet. Beleírom az önéletrajzomba, hogy folyékonyan beszélem, mikor nem is használom :S:S nem szeretnék beégni Pussz

annekanne
annekanne on

Don't worry
Hi Era,

Figyi ne csüggedj, ha te nem mész partyra, a party menjen hozzád. Csinálj egyet te a szobádban. Hátha öszejön. Az olaszok amugy is mindent félvállról vesznek.
Puszi, Ancsa (Paks)

Add Comment

Use this image in your site

Copy and paste this html: