Megerkezes

Trip Start Feb 21, 2008
1
6
Trip End Jun 20, 2008


Loading Map
Map your own trip!
Map Options
Show trip route
Hide lines
shadow

Flag of Italy  ,
Tuesday, February 26, 2008

Üdv mindenkinek Olaszországból, Szardínia szigetéről, Sassariból!
 
Hát, ismét külföldön...gondolom egyeseket ez nem lep meg.
 
Nos, Korea után 2 hónap a családdal nagyon jó volt. Bár elég stresszes is, a vizsgák miatt. Valahogy nem volt időm Olaszországra felkészülni, megint ugyanaz, mint Koreánál. Szinte félig tudatlanul jöttem ide. Vettem egy útikönyvet megint előre, de nem sokat tudtam belőle olvasni.
Utolsó napokig vizsgáztam, meg tanulmányi ügyeket intéztem. S még be se tudtam fejezni, egy csoporttársam fogja elintézni nekem, amiért előre is nagyon hálás vagyok. Szóval nem voltam ráhangolódva az utazásra, meg fel sem fogtam, hogy megint nem látom majd 4 hónapig a családomat. Persze van, aki erre rálegyint, hogy ez csak 4 hónap, vki éveket van távol a családjától. De ez családonként változó, vki szinte örül annak, hogy távol lehet az ősöktől, meg önállóan élheti az életét. Nekem viszont van egy olyan családom, ahol az emberek igazán szeretik egymást, s igen is részt akarunk venni egymás életében, látni akarjuk egymást, no meg megbeszélni a problémákat. Önállósággal semmi problémám, megállom a helyem. De amennyire szeretem a változatosságot, olyannyira vannak "biztos pontok" az életemben, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy biztonságban érezhessem magam. Ilyen a családom, no meg a szobám, amihez ragaszkodom is, még akkor is, ha anyum ideiglenesen vasalószobává alakítja át (a hálószobáról meg még csak álmodik, de én nem engedem!). :-))
Érdekelne, hogy nektek is vannak ilyen biztos pontjaitok az életetekben?
 
Tehát febr. 21.-én útnak indultam. Megint éjjel 1-kor indultunk otthonról a reptérre, ahonnan hajnali 5-kor indult a gépem. Szüleim vittek fel. Most nem volt sírás... ez haladás anyukám részéről. Gondolom azért az is megnyugtató, hogy most csak a majdnem szomszédos Olaszországba mentem, s nem a világ másik felére.
 
Nos, Szardíniára eljutni olcsón nem a legegyszerűbb, mivel mindenképpen át kell szállni, s hogy ez is passzoljon, na meg 20kg-ot is vihessél, ahhoz rendesen meg kell szervezni az utat. Wizzair-rel jöttem Rómába, onnan pedig AirOne-al Algheroba (ez kb 30 km-re van Sassaritól). Ez volt a legegyszerűbb, én nem akartam kompozni, meg vonatozni, az hosszú is, meg a kompozásból már szereztem élményt Korea-Kína között. Féltem az átszállástól, mert 1,5 órám volt, hogy ki- s becsekkoljak. De végül minden rendben ment. A csomagom kb 23 kg volt, de mindenhol felengedték. Reggel 10-kor landoltam Szardínián. S ugyan éppen előtte eshetett az eső, mert vizes volt a beton, de egyből megcsapott a fülledtebb levegő. Elég kis reptér az algheroi, összesen csak 2 gép volt ott, s simán közlekedhettünk a gép és az épület között. A buszmegállót is hamar megtaláltam, szóval minden egyszerűen ment. A reptéren már éreztem, hogy Délre jöttem, a pálmafák éreztették ezt velem. De mégis fura érzés volt bennem. Alig voltak emberek, kis reptér, közelben semmi. Aztán a buszos út szinte megijesztett. Mintha utolsó vidéki utakon ródeoztunk volna. Ráadásul sehol egy épület, cska mezőgazdasági épületek, meg birkákat láttam legelészni. Kezdtem félni, hogy hova is jöttem. Tudtam, hogy Sassari Pécsnél is kisebb város, de azért valami életre vágyom. Mikor beértünk Sassariba, akkor is az ipari részén jöttünk végig, nagyon sok omladozó, lelakott épületet láttam. S akkor még a pályaudvar is érdekes volt, egy nagy betonudvar, ahol valami sárga fém vázszerkezet van csak felhúzva. (fotó) Ekkor már kezdtem azt hinni, hogy tényleg a világ legutolsó kisvárosába jöttem.
Hát, elég fáradt voltam, tény. Norbi, aki szintén a KTK-ról jött ide, már várt a pályaudvaron. Szerencsére a kolija (ami már az enyém is) közel volt, le tudtam rakni a cuccokat, aztán irány a bejelentkezés, s ügyintézés. Norbi szorgalmazta végül is ezt a dolgot, én tuti beültem volna egy taxiba, s irány a szálloda, ahova mennem kellett volna (1 napot fizetett a suli nekem). Így nem másnap, hanem aznap sikerült még kisebb adminisztrációs dolgokat elintézni. Még a kolis pasihoz is eljutottunk, ahol ki is tudtam egyből fizetni 2 hónapra  akolit plusz a kauciót, így végül már aznap a koliban aludhattam. Ennek persze a koordinátor nem örült, mert hogy a suli kifizette a szállodát. Norbi is mondta, hogy menjek el a szállodába aznap, mert ott jó, van TV, hűtő. Nos, én hulla fáradt voltam, TV-ni amúgy sem szoktam, szóval maradtam az én kis jó helyemen, a sok csomagot nem akartam megutaztatni. Örültem, hogy a végleges helyemen lehetek. Sőt aznap már a menzán is kajáltam, még azt a kártyámat is el tudtuk intézni. Fura is volt, hogy mindent ilyen hamar sikerült elintézni, mert ugye az olaszoknál általában minden lassabban megy a megszokottnál, na a sziesztaidőről nem is beszélve. Fura megint hozzászokni, hogy 12/13-től 16 óráig nincsenek nyitva a boltok, irodák, stb.
 
Nos, a koli egy teljesen új épület, ez egy irodaház, vagy mi, szóval csak egy része a koli, aztán lesznek még itt irodák körben, illetve alattunk van egy szupermarket is. Sok minden van egyébként a közelben, szóval jó helyen van. Ha már a boltot említettem, itt digitális árkijelzők vannak a polcokon. Meg nagy kosarak, amiknek a nyelét ki lehet húzni, aztán húzhatod magad után a kocsit. Nekem tök tetszik, de aki nálam magasabb, annak már kényelmetlenebb. Bár ez a bolt kicsit drágább. Voltam egyszer Auchanben is, ahol vettem "olcsóbb" poharat, tányérokat. De az egyik legolcsóbb bolt, ami szintén a közelben van az a EuroSpin. S ott árulnak olyan felvágottat is, aminek magyar szalámi a neve (salame ungherese), az az egyik legolcsóbb. S figyeltem, egy csomó olasz azt vitte. Persze tudni kell, hogy ez a termék olasz, csak a nevében van benne a magyar, s hasonlít a téli szalámihoz. De mégis jól esett, hogy ez a neve. Meg találtam termékeket, amire magyarul is rá vannak írva a dolgok.
A koliban egyfős szobában vagyok, amihez tartozik egy ágy, egy szekrény, egy íróasztal könyvespolccal, meg egy fürdőszoba. Szóval jó helyem van. Valahol örültem, hogy egyedül vagyok, bár a beilleszkedést biztosan jobban elősegítené, ha egy olasszal lennék egy szobában. Nos, az olasz nyelvtudásomról ne is beszéljünk. Még jó, hogy Norbi kísért mindenhova, aki felsőfokon tud olaszul. Itt senki nem próbált meg velem angolul beszélni. (Ezen mondjuk nem vagyok meglepve.) Néha alig értek dolgokat, egy csomó mindent elfelejtettem olaszból, néha még alapvető dolgokat is. Koreai nyelvtanulás után mondjuk nem is csodálkozom. Szóval felköthetem a gatyám, ha nem akarom visszafizetni az ösztöndíjat, mert nem tudtam levizsgázni. Ugyanis itt olaszul hallgatom az órákat. Szerencsére van Erasmusosoknak olasz nyelvóra, heti 3x2 óra, ami jól jön. Egy olasz tankönyvünk van, ami nagyon tetszik. A haladó csoportba kerültem be, az is az én szintem, amit még értek, meg tanulnom is kell hozzá.
Nos, másokat nem nagyon ismerek itt. Valahogy nem került rá sor, meg én sem voltam kezdeményező típus, főleg mivel normálisan sem tudok olaszul. Mert külföldi Erasmusosok nem nagyon vannak, hisz ez csak kisváros. Meg velük is csak olaszórán találkozom, s legtöbbjük spanyol, akiknek valljuk be, kevésbé van problémájuk a kommunikációval. Szóval, az a híres nagy Erasmusos élet itt nem nagyon lesz, szerintem. Nem tudom, ezt meddig fogom majd így bírni. Majd meglátjuk, mi fog ebből kisülni! Ami bíztat, hogy jön még egy magyar lány Sassariba, a barátjával, aki nagyon aranyos. De amint felfejlődik az olaszom, talán az olaszokkal is előrébb jutok.
A nyelv miatt van bennem bőven félelem!
 
Nos, a suliról. Itt elég érdekesen működik. Már csak ha azt nézem, hogy egy Kar is több épületben létezik, szerte széjjel a városban. Külön van a Kar épülete, ahol az órák vannak (facoltá), meg a Kar irodái (dipartimento). Utóbbi itt van nem messze mellettünk, de az előbbi kint van valahol a búsban, amit még a térkép sem jelöl. De busszal el lehet jutni. Valami hegyen van állítólag. Jaj, itt vannak olyan édi kis buszok, majd egyszer csinálok róluk fotót is. Az órák nem rendszerint vannak, hanem 2 hétre tudod előre csak az órarendet, s éppen amikor tartják, akkor van. Ráadásul ütköznek, város minden részében vannak órák, szóval nem egyszerű azokat a tárgyakat csinálni, amit te előre eldöntöttél. Itt nem kell a tárgyakat felvenni, szabadon látgathatóak, csak a vizsgára kell jelentkezni. Szóval érdekes. Remélem az elégséges számú tárgyakat tudom majd teljesíteni. A legkönnyebb órákat próbálom felvenni, hogy biztosan meglegyen az a 15 kredit, ami kell az Erasmushoz. A héten volt már angol óránk. Hát, vicces, de tényleg! Angol szót ritkán hallasz az órán, inkább csak olaszt, s amit vesznek is, nevetséges. Ma pl. azt kellett csinálnunk, hogy voltak példamondatok, amelyekbe egy álszót, a "flaff"-ot mindig berakták, s oda kellet írnod hogy az milyen nyelvtani minősítésben szerepel ott (ige, főnév, határozó, vagy melléknév). S ezt csináltuk 1 órán keresztül. Az első órán meg annyi volt a feladat, hogy kellett írnunk a füzetbe egy állító, egy tagadó és egy kérdő mondatot. :-)) Na mindegy, mivel én úgyis az olaszt akarom tanulni, hát itt is több módom van rá, mint az angolra.
Jövő héten már 2 másik órám is lesz, ha minden igaz. Egyik marketing, a másik meg üzleti stratégia és politika. Hát azoktól még jobban félek, azok tényleg már csak olaszul lesznek.
A többiről meg még fogalmam sincs, hogy lesznek.
 
A menzáról is egy kicsit. Az is egy külön álló épületben van, szerintem egyik sulihoz sem annyira közel (az összes diák idejár), tehát oda is külön el kell menni. Itt van egy kártyád, amire veszed a kajákat, s azokat úgy húzzák le, mikor mész enni. Egy ár van csak, ami nekünk drágább, mint az ittenieknek, de még így is féláron, 2,25 euró. Viszont ezért annyi kaját kapsz! Nekem abból van a reggelim és vacsorám nagy része is. (Persze a fiúk általában mindent meg tudnak enni.) Ami fura, hogy a kaját műanyag tányérokban adják, meg az evőeszköz, pohár is abból van. S mindenki legalább 2-3 poharat vesz, mert annyi vizet töltenek ki maguknak. Nem tudom, de én pazarlásnak és felesleges szemét gerjesztésnek látom ezt. Na, de a kajára visszatérve. Először vehetsz paninot (zsemleszerűség), amiből egyből kettőt szoktam (ez a reggeli-vacsorám), aztán vehetsz egy gyümölcsöt (legalább 4-ből választhatsz: mandarin, narancs, kivi, körte, banán, alma) vagy ha van joghurtot, aztán választhatsz egy köretet, ami általában saláta, zöldség, vagy krumpli, aztán egy második fogást, ami hal, vagy valamilyen hús (vagy ez helyett hideg kaját is kérhetsz), aztán jön az első fogás, ami általában valamilyen tészta, vagy gnocchi (gombóc?) vagy pl ma volt risotto, meg néha van lasagne. Szóval képtelen vagyok mindezt megenni. Végül is nem adnak egyikből sem nagy adagot, hanem csak (szerintem) egy normál adagot. Tehát kajára nincs panasz. Menzára lehet menni ebédelni és vacsorázni is. Vacsizni fél 8-tól lehet menni (mert az olaszok általában késő este esznek, ugyebár). Szombaton is van menza, csak vasárnapra kell gondoskodni kajáról. Az első vasárnap Norbival együtt főztünk, s a szegények levesét ettük, ami volt, azt raktuk bele, azaz hagymát, krumplit, és répát. Találtunk vegetás leveskockát, azzal, meg sóval ízesítettük. Koliban van konyha, ahol van sütőlap, sok asztal, mosogató tálca, stb, bár sütő nincs. Egy kisebb hűtő van, ami dugig van, meg néha érdekesen néz ki, szóval semmink nem fér be. Egyenlőre a kis erkélypárkányomra rakom ki a dolgokat, de ez nem sokáig mehet így. Napközben azért itt már jó idő van.
Ja, idő! Pár nap után már a tavaszi széldzsekimet vettem elő, sőt volt, amikor az sem kellett. Voltak már szép napos napok is. Úgy örültem neki, erre vártam végig otthon! Már nagyon elegem volt az utóbbi hetek dermesztő hidegeiből otthon! Otthon most milyen az időjárás?
 
Városról: ez egy picike város, kb 125.000 fővel. Dimbes-dombos, általában mindig felfelé kell mennem ha indulok valahova. :-) Miután mászkáltam egy kicsit már a városban, így a szebbik oldalát is megmutatta már. De tény, ezt be kell vallani, hogy az épületek falai tényleg omladoznak, elég rossz állapotban vannak. Tehát ha látsz valami szépet, akkor körülötte biztos van olyan dolog, ami rontja az esztétikai hatást. Én a Rosello kúton döbbentem le, ami állítólag a város jelképe. Hát egy lépcsőn lemész egy völgybe, ott van a kút, de körülötte a völgyben gaz, nem sokkal mellette valami illegális szemétlerakó hely, meg régi, omladozó épületek. (Fotók vannak). Ha a fotóknál megakadt volna a szemetek azon a barnás dolgokon, ige, az kutyakaki! Azzal van tele a város. Mivel zöld terület nem nagyon van, így a betonra végzik a dolgukat. Elég sok a kutya itt, egyébként. Szóval erre a kakira figyelni nem lehet, mert tényleg mindenhol van. Én már nem figyelek rá, de eddig hála Istennek még nem léptem bele, legalább is nem éreztem. :-)
Vannak ilyen közkertek is a városban, ezeket éjjel zárják. Így legalább elviselhető állapotban vannak. De amúgy aranyos kis város. (De őszintén megvallva Reggio Calabria szerintem szebb volt, akármennyire is csótányok szaladgáltak ott az utcán.) De majd pár hónap után lehet más véleménnyel leszek majd már.
 
Koliról még annyit, hogy koedukált, lányok, fiúk együtt egy emeleten. Az én szobám is a Norbi szobája mellett van. Hát, Korea után komolyan mondom, még fura is volt. Éljenek a kulturális különbségek!

A következő viszonthallásig!
Slideshow Report as Spam

Comments

tmonika
tmonika on

forta!!!
Szia Erika! Remelem par nap, max egy-ket het es egy csomo izgi es szep dologgal is talalkozol majd ott Szardinian... elvezd a szep idot, a palmafakat, a fincsi olasz kajat es a temperamentumos vicces olaszokat! az olasz miatt pedig ne aggodj, az hogy az olaszok ennyire imadnak a sajat nyelvukon beszelni es ennyire nem tudnak angolul a legjobb modja h hamar belejojj a nyelvbe... a minimum erasmusos kreditekkel pedig tuti nem lesz baj!!! Forta forta fortaaaaaaaaaaaa!!!
egyel sok gnocchit helyettem is+gelattoooooo belisssssimooo!!!
es sok sok puszi!!! Hianyzik amugy picit korea vagy az azsiai mentalitas?
Moni

lafi
lafi on

Hahó
Otthon szuper tavaszias idõ van 18-9 fok!!! De én már visszajöttem ma reggel a jó öreg füstös koszos Pekingbe, ahol még hideg is van brrr...:S:S

Add Comment

Use this image in your site

Copy and paste this html: